Hírek
2015. November 20. 07:33, péntek |
Belföld
Forrás: MTI
Paksi bővítés - nem ez az első eset, hogy a kormány vitába keveredik az atomerőmű miatt
A kormány azért tartja fontosnak Paksot, mert megítélése szerint olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani
- mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL II Magyarul Balóval című műsorában csütörtökön késő este. Rogán Antal hangsúlyozta, nem ez az első eset, hogy Pakssal kapcsolatban a kormány "vitába keveredik".
A miniszter azt mondta: Paksot azért tartják fontosnak, mert szerintük olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani. "A rezsicsökkentés miatt már nem egy kötelezettségszegési eljárásban vagyunk Brüsszellel" - mondta a miniszter, hozzátéve: eddig minden információt megadtak Paksról, amelyet az Európai Unió kért.
Úgy fogalmazott: több témát le is zártak ezzel kapcsolatban, és mindegyiken végig fognak menni, ez a dolguk, mert Magyarország az Európai Unió tagállama. Rogán Antal kiemelte: csak azt nem érti, hogy ha Finnország építhet atomerőművet, Magyarország miért nem.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen csütörtökön a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) Quaestor-üggyel kapcsolatos keddi döntésére reagálva Rogán Antal közölte: a bankok elérték a céljukat, az általános kártalanítást "gyakorlatilag eltörölték". A kormány azt mondta - tette hozzá -, hogy mindenkinek általánosan minden után kártalanítás jár, ehelyett az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy "káron nem lehet nyerészkedni, tehát kamatot nem lehet kifizetni, sőt, a kifizetett kamatot le kell vonni". Ez azt jelenti, hogy mindenkivel egyénileg kell elszámolni fair elszámolás keretében, ezzel a Quaestor-károsultak kevesebbet fognak kapni, mint az eredeti törvény alapján - emelte ki Rogán Antal.
Hozzátette: a kormány próbálja felgyorsítani, de az elszámolás mindig tovább tart, mint az általános kártérítés.
Az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A testület elnöke szerint a törvény alkotmányos módon kijavítható.
A március elején kipattant ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás is indult, majd március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.
Egy hónappal később elfogadták a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. Ezt azonban magánszemélyek és pénzintézetek megtámadták az Ab-n.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Július 12. 13:00, vasárnap | Belföld
MTVA: a közszolgálati hírszolgáltatás összehangoltan és fokozatosan újraindul a közmédia felületein
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon
2026. Július 12. 10:00, vasárnap | Belföld
Magyar Péter: hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását
Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás
2026. Július 11. 14:00, szombat | Belföld
Orbán Anita: a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása Európa versenyképességét is erősíti
A Nyugat-Balkán térségének stabilitása Magyarország és egész Európa biztonságát, uniós csatlakozása pedig Európa versenyképességét is erősíti
2026. Július 11. 13:00, szombat | Belföld
UniCredit: idén 1,3 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság
Idén a magyar GDP-növekedése 1,3 százalékos lehet, majd jövőre a beruházások fellendülésével 2,5 százalékra javul
