mert nem tudták melegen tartani magukat az állatok bundájával - állapították meg a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói.

A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közölt tanulmány készítői a korai emberfélék és a neandervölgyiek táborhelyeire vonatkozó régészeti adatokat elemezve gyűjtötték össze a területek közötti hasonlóságokat és különbségeket - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az egyik legfőbb eltérés az volt, hogy a neandervölgyiek lakóhelyeinél nem találtak olyan típusú állati maradványokat, amelyek azt sugallták volna, hogy meleg ruhák készítésére használták őket.

Ezzel szemben a kutatók rengeteg olyan róka-, nyúl-, menyét- és rozsomákmaradványt találtak a korai emberfélék 56 táborhelye környékén, amelyek azt jelezték, hogy az állatokat megnyúzhatták, hogy a bundájukból szőrmekabátot, illetve párkát készítsenek.

A rozsomák-maradványok különös figyelmet érdemelnek, mivel az északi-sarkvidéken élő emberek ma is ennek a menyétfélének a bundáját használják bélésként és a kabátok kapucnijának szegélyén végigfutó szőrmedíszként.

A kutatók szerint a meleg ruhák készítésének más bizonyítékai is fellelhetőek a lelőhelyeken, úgy mint a csontból készített tűk és az állatok megnyúzásához használt különféle eszközök.

Szibériában továbbá olyan 24 ezer éves szobrocskákat is találtak, amelyek párkaszerű kabátot viselő emberkéket formáznak; arra utaló bizonyítékot azonban, hogy a neandervölgyiek ruhát viseltek, még nem találtak a kutatók.

A szakemberek szerint a neandervölgyiek talán azért nem készítettek maguknak a hideg ellen védő ruhákat, mert nem voltak elég intelligensek hozzá, vagy mert a kulturális hagyományaik útját állták az effajta fejlődésnek.