A nyilvános helyen vagy közterületen való intézkedés során nem minősülnek közszereplőnek a rendőrök, ezért a róluk készült beazonosítható képi vagy hangfelvételeket csak az ő beleegyezésükkel lehet nyilvánosságra hozni - idézi a Kúria döntését a legfrissebb Magyar Közlöny.

A Kúria erről szóló, november 26-ai jogegységi határozata a Magyar Közlöny , pénteki számában jelent meg. Mint indoklásukban kifejtették, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte. A kollégiumvezető-helyettes indítványában arra hivatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a nyilvánosság előtt folytatott munkavégzés, a közterületen történő szolgálati kötelezettségteljesítés nem minősül nyilvános közszereplésnek. Így például az ily módon intézkedő rendőr, tűzoltó, börtönőr, postás, mentős, utcaseprő képmása, hangfelvétele csak hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.

Előfordult viszont, hogy a Pécsi Ítélőtábla 2011-es határozatában azt írta, hogy a konkrét ügyben intézkedő rendőr - például egy igazoltatás során - nem minősül közszereplőnek, azonban a sporteseményre kivezényelt rendőrök rendfenntartó tevékenysége nyilvános közszereplés, ezért képmásuk nyilvánosságra hozatalához engedélyükre nem volt szükség.

A Kúria határozata szerint a különböző jogszabályok alapján többféle értelmezés is lehetséges. Megjegyezték például, hogy az ember külső megjelenésével kapcsolatos személyiségvédelmet a polgári törvénykönyv (Ptk.) biztosítja. E szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett hozzájárulása szükséges. A Kúria határozatában ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a polgári törvénykönyv sem a közszereplő, sem a nyilvános közszereplés fogalmát nem definiálja.

'A joggyakorlat és a jogirodalom meghatározása szerint szereplésnek, ezen belül közszereplésnek az egyén önkéntes elhatározásán, autonóm döntésén alapuló olyan politikai, társadalmi, művészeti tevékenység, megnyilvánulás tekinthető, amelyet egy meghatározott cél, szűkebb vagy tágabb értelemben a helyi közösség vagy a társadalom életének befolyásolása érdekében fejt ki'.

A Kúria leszögezte: azt a kérdést, hogy a közterületen intézkedést végrehajtó rendőr egyedileg azonosítható, felismerhető képmása nyilvánosságra hozható-e, nem az ügynöktörvény, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései, hanem a Ptk. alapján kell megítélni.

Mint írták, a Ptk. alkalmazása szerint nem tehető különbség a között, hogy rendőr valakit az utcán igazoltat vagy - a szintén közrendőri feladatnak számító - tömegrendezvény rendfenntartásában működik közre. Egyik tevékenység sem minősíthető nyilvános közszereplésnek - tették hozzá.

A rendőrségről szóló törvény ugyanakkor kimondja, hogy a rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja. Továbbá, hogy intézkedés előtt a rendőr - illetve ha ez az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az akció befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni, illetve szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni.

'A közhatalmi tevékenység ellenőrizhetőségéhez, az átláthatóság biztosításához' azonban nincs szükség az intézkedő rendőrök képmásának nyilvánosságra hozására. Az intézkedő rendőr arcképe tehát nem tekinthető közérdekből nyilvános adatnak, az ugyanis nem tartozik a rendőri szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy közfeladatának ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok körébe - szögezte le a Kúria.