- derül ki a Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében készült reprezentatív kutatásból.

A Klímapolitikai Intézet keddi, a fogyasztóvédelem március 15-i világnapja kapcsán kiadott közleményében ismertette: a tervezett elavulás azt jelenti, hogy a gyártók a terméket szándékosan úgy dobják piacra, hogy az tartósan ne legyen használható, és a javíttatása is nehéz legyen. Az etikátlan üzleti modellben a tömeggyártott áruk gyors cserélődése biztosítja a vállalatok nyereségességét, hiszen ha valaminek rövid az élettartama, akkor abból az emberek kénytelenek többször újat venni - fejtette ki az intézet.

A tervezett elavulás környezetvédelmi szempontból is aggályos. Az árucikkek gyors cserélődése a Föld erőforrásainak pazarló felhasználásához, hulladékképződéshez és környezeti károkhoz vezet. A hamar kidobott termékek alapanyagainak előállítása, az árucikkek gyártása és szállítása növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A közleményben felidézték az ENSZ Global E-waste Monitor 2020 jelentését, amely szerint 53,6 millió tonna, azaz személyenként 7,3 kilogramm elektronikus hulladék keletkezik évente a világon. Emiatt egyre nagyobb mennyiségben kerülnek környezetkárosító anyagok a természetbe, például higany, brómozott égésgátló anyagok, freonok. Mivel az e-hulladéknak csak 17,4 százalékát hasznosítják újra, így évente 57 milliárd dollár értéket képviselő újrahasznosítható nyersanyag kerül a szemétbe.

A közlemény szerint a tervezett elavulás problémáját érzik az emberek is. A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében készült kutatás szerint a megkérdezettek 85 százaléka úgy véli, egyre több olyan termékkel találkozni, amelyet a meghibásodás után már nem lehet javítani, holott a tartósság az emberek 72 százalékának fontosabb, mint az ár. Még azok is így vélekednek, akik magukat a rossz anyagi helyzetben élők közé sorolják.

A válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyes vállalatoknak nem érdekük tartós árucikket gyártani, mert azzal eladásaik csökkennének, és 81 százalék értett egyet azzal, hogy az elektronikai termékeket sokszor eleve úgy tervezik, hogy hamar elavuljanak.

Még ennél is többen voltak azok, akik szerint az EU-nak szigorúbban kellene fellépnie a szándékosan gyorsan elavuló cikkek gyártóival szemben (93 százalék), és akik szerint a tervezett elavulás visszaszorításával a keletkező hulladék mennyisége is mérsékelhető (92 százalék).

Az Európai Unió a körforgásos gazdaságra átállás ösztönzésével küzd a tervezett avulás gyakorlata ellen, ami fontos eleme annak, hogy a klímasemlegességi célok 2050-ig elérhetők legyenek.

A közösségi célkitűzésekkel összhangban Magyarországon az első negyedévben számos olyan jogszabály-módosítás lépett életbe, amely a tervezett elavulás visszaszorítására törekszik. Január 1-től a jótállás időtartamának és hozzáférhetőségének kiterjesztése lehetővé teszi, hogy a fogyasztók könnyebben érvényesíthessék a termékgaranciát, így a meghibásodott termékekből kevesebb kerülhet a szemétbe. Az intézkedés a társadalom által egyértelműen támogatott; az emberek 93 százaléka számára fontos a garancia a termékek megvásárlásakor.

A március 1-jén hatályba lépett törvény a fogyasztóvédelmi és a hulladékról szóló jogszabály fontos kiegészítéseként ösztönzi a többi között a tartós és javítható termékek előállítását, ami szintén találkozik a társadalmi igényekkel. A magyar állampolgárok 82 százaléka ugyanis, ha teheti, szívesen megjavíttatná meghibásodott használati eszközét ahelyett, hogy lecserélné, amikor elromlik - közölte a Klímapolitikai Intézet.