Az MTI-nek kedden küldött közlemény kiemeli: a kereslet leginkább az egyetemi és főiskolai kampuszok környékére irányul. Budapesten a BME, a Corvinus, az ELTE, a SOTE létesítményeinek elhelyezkedése miatt a belvároshoz közeli, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek a kedveltek, különösen a VII., VIII., IX. kerület, illetve a XI. kerület. Az egyetemi városokban is a kampuszokhoz közeli, jó közlekedéssel rendelkező ingatlanok a legkeresettebbek és az árak is magasabbak.
A magas árak és a költségek megosztása miatt ugyanakkor jellemzően közösen bérelnek lakást: a közös bérlésre alkalmas 2-3 szobás lakások átlagos bérleti díja a fővárosban havi 144 ezer és 253 ezer forint között mozog, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 112 ezer forint havonta. Aki csak szobát szeretne bérelni, a vidéki nagyvárosokban átlagosan havonta 40 ezer, Budapesten 52 ezer forintot kell fizetnie.
Az elmúlt években jelentősen nőttek az albérletárak: míg 2009-ben a VI. kerületben átlagosan 1798 forintot kértek el négyzetméterenként a bérlőktől az Otthon Centrum adatai szerint, addig 2018. első félévében ez 3139 forint volt. Azaz 2009-ben egy 40 négyzetméteres ingatlan bérlése ebben a kerületben 71 920 forintba került átlagosan, addig idén már 125 560 forintot kellett fizetnie annak, aki Terézvárosban szeretne egy garzont bérelni. Az árak minden kerületben jelentősen emelkedtek.
Az Otthon Centrum szakértői szerint mivel a bérleti díjak gyakran azonos vagy nagyobb összeggel terhelik a családi kasszát, mint egy lakásra felvett hitel törlesztőrészletei, érdemes lehet lakást vásárolni bérlés helyett. Egy átlagos, kétszobás, 55-60 négyzetméteres lakás havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk – mutat rá az elemzés.