Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese egy konferencián bejelentette, hogy az egészségügyi kiegészítő biztosítással kapcsolatos javaslataikat már letették a Pénzügyminisztérium asztalára –olvashatóa Világgazdaság csütörtöki lapszámában.

Mint írják, a szakember szerint nagyon fontos, hogy az új, akár NEAK 2.-nek nevezett biztosítás ne váljon el az állami egészségbiztosítás rendszerétől. Kiss Zsolt véleménye szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely

nem csak a tehetősek vagy csak a szegények biztosítási rendszere, hanem mindenki számára egyformán elérhető.

„A jövő évi költségvetési törvény javaslata szerint 104 milliárd forinttal több forrás állhat a NEAK rendelkezésére, de ennél nekünk <<vastagabb>> elképzeléseink vannak” – mondta Kiss Zsolt. Mint hozzátette, az egészségbiztosító egyenletesen növekvő fázisban van, de a forráselégedetlenség folyamatosan visszatérő probléma.

Bodrogi József egészségügyi közgazdász az előtte szólóval egyetértve azt mondta, Magyarországon olyan egészségügyi ellátórendszert kell kiépíteni, amelyben a források tartósan és kiszámíthatóan rendelkezésre állnak. Jó hírként értékelte, hogy a foglalkoztatottság emelkedése révén nőttek a járulékbázisú finanszírozáshoz köthető források is – ezzel szemben azonban a vállalkozások által fizetett szociális hozzájárulási adó csökkentése százmilliárd forint kiesést okoz a rendszernek.

A NEAK potyautasairól Bodrogi József elmondta, hogy

400 ezer fő jogviszonya rendezetlen, emiatt is körülbelül 20 milliárd forint hiány keletkezik a NEAK-nál, ha pedig a baleseti adó is kiesik a rendszerből, az újabb 168 milliárd forint mínuszt fog jelenteni.

A közgazdász kiemelte, hogy a hazai vállalkozások hat éve adó- és járulékmentesen biztosíthatnak egészségpénztári megtakarítást munkavállalóiknak, de a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint eddig csak 12,4 milliárd forintot fizettek be. Összehasonlításként említette, hogy a hazai természetbeni egészségügyi ellátás éves költsége 1600 milliárd forint.

A forráselosztás problémájáról Bod­rogi József azt mondta, 2010 óta több mint 300 milliárd forint került a fekvőbeteg-ellátásba adósságkonszolidáció és működési többlet címén, ami óriási összeg.