Patai Mihály az MTI-nek adott interjúban kiemelte: forradalmi változást hoz az új rendszer a magyar pénzforgalomban, ami az ügyfeleknek minőségi ugrást jelent a pénzügyekben. Hozzátette: a rendszer folyamatosan üzemel majd, tehát az év minden napján, a nap minden percében, pár másodpercen belül jóváírják a belföldi átutalást a kedvezményezett számláján. Az összeghatár 10 millió forint lesz, amely a mostani lakossági átutalások 99 százalékát lefedi.

A rendszert már tavaly ősz óta aktívan tesztelik és gyakorlatilag minden szereplő teljesítette a rendszer bevezetésének technikai feltételeit, valamint a GIRO központi rendszere is teljesen készen áll az elindítására - mondta.

Az ügyfelek számára másik fontos fejlemény a másodlagos azonosítók bevezetése lesz, amely lehet e-mail cím vagy mobiltelefonszám, így már nem szükséges megjegyezniük egy hosszú bankszámlaszámot - tette hozzá a jegybank alelnöke.

A fejlesztés eredményeként hosszabb távon megnő az elektronikus fizetések aránya a teljes fizetéseken belül, ami a magyar lakosság esetén jelenleg 16-17 százalék körüli. Ennek következtében a készpénzforgalom jelentősen csökkenhet.

Patai Mihály elmondta, hogy a rendszerrel felgyorsul a pénz forgási sebessége, ami a magyar gazdaságnak további lökést ad, nagyobb teljesítményt és ezáltal versenyképesebb gazdaságot tesz lehetővé. Ez a tervezett növekedési pályán fogja tartani a gazdaságot - mutatott rá.

Az MNB hosszú távú célja, hogy új digitális fejlesztések valósuljanak meg a pénzügyi rendszerben. Az azonnali fizetési rendszer alapinfrastruktúra lesz Magyarországon, modernizációt hoz és további szolgáltatások épülnek majd rá, mint például a mobilfizetés - jelezte. A rendszer lehetőséget ad a bankoknak arra is, hogy csökkentsék az átutalások költségeit, ezzel is hatékonyabbá válhatnak a pénzügyi szolgáltatásaik, így aktívan tudnak reagálni a fintech-kihívásra.

Elmondta: a világban nagyjából két tucat országban alkalmaznak azonnali átutalást, Magyarország azonban úttörő, hiszen minden piaci szereplőnek kötelező az alkalmazása. A tapasztalatok szerint a legtöbb országban, ahol bevezették, az elektronikus fizetéseken belül rövid idő alatt 25-30 százalékot ért el az azonnali fizetések aránya, és jelentősen csökkent a készpénzhasználat.

Az MNB célkitűzése, hogy 2030-ig az összes lakossági fizetés fele elektronikusan bonyolódjon le.

Patai Mihály jelezte, hogy a tranzakciós költségek csökkentése terén a magyar bankrendszernek van még tennivalója. A magyar bankok pénzforgalmi költségei európai összehasonlításban drágának számítanak, különösen az átlagjövedelmekhez képest - hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke.