- mondták el a 173. balatoni személyhajózási szezon alkalmából megrendezett ünnepségen Balatonfüreden, miután szombaton befutott a Siófokról indult idei első személyhajó.

Kollár József vezérigazgató, aki az idén is jó szezonra számít, hangsúlyozta: több évtizedes lemaradást kell behozni a fejlesztésekben, modernizálásban, ami állami szerepvállalás nélkül elképzelhetetlen.

Elmondta: a cég hajójáratainak száma a tavalyi évhez képest érdemben nem változik. Zömmel a már kiforrott, keresett tematikus programok, - buli-, varázs- gyerekhajók szerepelnek a kínálatban. Június 1-2-án rendezik meg a Nemzeti Regattát 50 település részvételével. Nem váltak be, így elmaradnak az operett és stand up programhajók. Újdonság lesz ugyanakkor a Balatoni KÖR Gasztro Piknik programjába való bekapcsolódás egy komp-programmal, valamint egy szintén kompon tartott zumba-rendezvény.

A cég minimális, 100-200 forinttal emelte tarifáit az idei szezonban.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly egy 20 éves rekord dőlt meg, több mint 2 millió utast szállítottak.

Az elmúlt négy évben a komp utasforgalma 27,6, a gépjárműforgalma 32, a szállított kerékpárok száma 34 százalékkal emelkedett. A 2015-ös bázisévhez képest a személyhajózásban az utasok száma tavaly 13,5 százalékkal, 750 000 fölé nőtt. A menetrendi járatok esetében 5,5 százalékos, a séta- és programhajóknál 36,4 százalékos volt az utasforgalom növekedés. A Bahart 11 egységes vitorláskikötő-lánca mára gyakorlatilag megtelt.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere (Fidesz) szerint a gőzhajózás beindulásához hasonló léptékű változások várhatók a balatoni hajózásban az állam résztulajdonossá válásával a Bahart-ban. "Bízunk abban, hogy ennek a történetnek siker lesz a vége, és megvalósulnak azok az álmok, remények a cég fejlesztése kapcsán, amit az önkormányzattok tűztek ki célul, de nem volt hozzá forrásuk" - tette hozzá.

Balassa Balázs, a régió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arról beszélt, komoly felelőssége és feladata az üdülőrégió önkormányzatainak, hogy meghatározzák a Balaton jövőképét. Megjegyezte, túl kellene lépni a szezonnyitó rendezvényeken, ha az a cél, hogy 12 hónapos turisztikai célpont legyen a Balaton.

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere úgy fogalmazott: "ha az állami szándék valóban az, hogy fejlesztési forráshoz juttassa a Bahart-ot, megtartva az önkormányzati és állami tulajdonlást, valamint egyben tartva a jövőben is a céget, akkor optimistán lehet a jövőbe tekinteni".

Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere (Fidesz) arról beszélt, hogy a Balatont mint természeti kincset meg kell őrizni úgy, hogy a fejlődésnek se legyen akadálya.

Az MTI kérdéseire válaszolva Kollár József elmondta a 2016-os balatoni kormányhatározatban az Bahart fejlesztéseire nevesített 12,6 milliárd forintos állami támogatásról még nem írtak alá támogatási megállapodást, de tudomása szerint már zajlik annak előkészítése.

Arról még nem született döntés, hogy az állam hány százalékos részesedést szerez a társaságban törzstőke-emeléssel, de minden bizonnyal többségi tulajdonos lesz - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy vita tárgya, mennyi vitorlás kellene a Balatonra, de annyi bizonyos, szükség lenne további kikötőkre, kikötőbővítésekre. Az is tény, hogy más európai tavakon kétszer-négyszer ennyi hajó jut egy négyzetméternyi vízfelületre - jegyezte meg.

A 4 milliárd forintos törzstőkéjű hajózási társaság a kétezres évek elején állami vagyonjuttatással került a tóparti, kikötővel rendelkező 21 önkormányzat tulajdonába bizonyos feltételekkel. Idén év elején az összes érintett önkormányzat aláírta azt a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, amely alapján ingyenesen átadnak az államnak közel 35 százaléknyi részvénycsomagot az 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettségük elengedéséért. Az államhoz visszakerült részvénycsomag tulajdonosi jogait a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. gyakorolja.