A KSH pénteken tette közzé, hogy az ipari termelés volumene 2022 júniusában 1,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az előző hónaphoz képest pedig 0,6 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője hangsúlyozta, a kedvezőtlen körülmények, így az orosz-ukrán háború, az alkatrészhiány, a növekvő energiaárak ellenére is bővülni tudott az ipari termelés havi, illetve éves alapon egyaránt, az ágazat teljesítménye a várakozásoknál kedvezőbben alakult.

A növekedésben a nagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatoknak volt szerepe, míg a kisebb ágazatok esetében inkább csökkent a termelés. A nagyobb ágazatok közül érdemes kiemelni a járműgyártást, ahol a növekedés azt is jelzi, hogy júniusban a termelést a korábbinál kevésbé hátráltatta az alkatrészek hiánya. A magyar ipar szempontjából fontos, bár a korábbinál kisebb együttmozgást mutató német ipar teljesítménye is kedvezően alakult - írta Regős Gábor.

A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a második negyedévben az ipari termelés pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez, a három hónap éves alapú kibocsátásnövekedése átlagosan 4,7 százalékot tett ki. A következő időszakban az ipari termelés volumenét ellentétes irányú tényezők befolyásolják. Az orosz-ukrán háború tovább fokozza a már korábban is meglévő problémákat az ellátási láncok területén, míg az energiaárak növekedése szintén nehezíti az ágazat tevékenységét.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, az elmúlt két hónapban az ipari termelés szintje visszatért az év elején látotthoz, a háború okozta ellátási zavarokat úgy tűnik sikerült áthidalnia a gyártóknak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a májusi ipari adat után a júniusi esetében is hasonlóan nagy eltérés mutatkozott a nyers és a munkanaphatással igazított adatok között, ennek oka, hogy idén júniusban kevesebb munkanap állt rendelkezésre a termeléshez, mint egy évvel korábban. Előre tekintve rendkívül nagy a bizonytalanság, és bár a BMI (beszerzésimenedzser-index) trendszerű ipari növekedésre utal a közeljövőben, ezt érdemes komoly fenntartásokkal kezelni, különösen akkor, ha a vállalatok újabb ellátási nehézségekbe ütköznek majd - fejtette ki az ING Bank vezető elemzője.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője rámutatott, hogy az ipari termelés júniusban a 2020. áprilisi mélyponthoz képest 71,1 százalékkal nőtt, a 2015. évi átlaghoz viszonyítva 25,4 százalékkal bővült, és 53,3 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet.

Az ipari termelés éves növekedése a második negyedévben kissé lassult az első negyedévi bővülés után, gyakorlatilag stagnált az előző negyedévhez képest. A magyar gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a BMW és a Mercedes beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években - fűzte hozzá Suppan Gergely.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint kedvező, hogy a járműipar ismét bővülni tudott éves alapon, ugyanakkor jelzésértékű lehet a jövőre nézve, hogy az alágak döntő többsége csökkent. A rövidtávú kilátásokat továbbra is számos bizonytalanság tarkítja.