Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fejjel lefelé lógó karácsonyfák, de ha azt hittük, hogy ez egy modern, helytakarékos formája a hagyományos módszernek, akkor tévedtünk. A mennyezetről lelógó karácsonyfák évszázados múltra tekintenek vissza Közép- és Kelet-Európában, írja athespruce.com.

Feldíszített karácsonyfákról az 1500-as években készültek először feljegyzések a litván fővárosban, Rigában. Akkoriban még az édenkert szimbólumának tartották a karácsonyfákat, amiket főként ételekkel és virágokkal dekoráltak a bőség jegyében.

A fejjel lefelé függesztett karácsonyfák a szláv népcsoportok, így a lengyelek, a szlovákok és az ukránok körében népszerűek, történetük pedig a középkorban kezdődött, amikor a fenyők még a szentháromságot jelképezték. Most, hogy a karácsonyfák a csúcs felé mutatnak, egyesek szerint a lefelé lógó fa tiszteletlenség és szentségtörés.

A fordított karácsonyfákat általában gyümölcsökkel, diófélékkel, szalmával, színes papírba csomagolt édességekkel és aranyozott fenyőtobozokkal teszik hangulatossá. Gyakran előfordul, hogy az ebédlőasztal fölött lóg a fa, de nem egészen szentestéig.

Krakkónál inkább almát, körtét, mogyorót és mézeskalácsot használnak a díszítéshez, az édességekhez pedig karácsonyig nem nyúlhatnak hozzá a gyermekek.

A lengyelek szerint a fordított karácsonyfák egyik nagy előnye, hogy a kisgyerekek nem férnek hozzá a legtöbb díszhez, és így kárt sem tudnak tenni magukban. Sőt, az ajándékok is kényelmesebben elférnek alatta és a háziállatok sem ütköznek bele.

Akár tetszik, akár nem, az bizonyos, hogy idén egyre több bevásárlóközpontban és otthonban ütközhetünk majd bele az idei év egyik legfelkapottabb karácsonyi trendjébe.